Lakitelek Önkormányzatának honlapja

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Ma 2014. július 24. csütörtök, Kinga és Kincső napja van.

Képviselő-testület

E-mail Nyomtatás PDF

Felföldi Zoltán
Felföldi Zoltán
polgármester
Fidesz-Nemzeti Fórum







Madari Andor Czinege Edit Sallai András
Madari Andor
alpolgármester
Nemzeti Fórum
Czinege Edit
Nemzeti Fórum
Sallai András
Nemzeti Fórum







Olajos István dr. Rácz Péter Szentirmay Tamás
Olajos István
Nemzeti Fórum
dr. Rácz Péter
független
Szentirmay Tamás
független


















 

A képviselő testület jogállása

A helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve a képviselő-testület. Önállóságát biztosítja azon rendelkezés, mely szerint tagjait - a települési képviselőket - közvetlenül az állampolgárok választják, illetve a szervezeti- és működési szabályzatban működésének részletes szabályait maga határozza meg, függetlenül minden egyéb központi vagy helyi szerv befolyásolásától.

A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.


A képviselőtestület működése

A képviselő-testület nevéből adódóan is testületi szerv, így a jogszabályok által számára megállapított faladat- és hatásköröket testületi üléseken látja el. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.


Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak - biztosítva ezzel a lakosság üléseken való részvételét, kivételesen azonban zárt ülés tartására is sor kerülhet (pl.zárt ülést tart a képviselő-testület fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabásának tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben). Zárt ülést tartható a kiírt pályázat tárgyalásakor is, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti.


A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de legalább hat ülést tart évente, de a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára kötelező a testület ülését összehívni.


A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat azon ügyek tárgyalása esetén, melyeket zárt ülésen vitat(hat) meg.


A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az egyes javaslatok elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges, de kivételes esetben minősített többséggel is dönthet (a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata), például a képviselő döntéshozatalból való kizárása ügyében. Nem vehet részt a képviselő-testület döntéseinek meghozatalában (kizárás) az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.


A lakosság tájékoztatása érdekében a képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Ennek során a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.


Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját szervei segítik: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala. Ezek közül jelentőségükre tekintettel a települési képviselő és a testület bizottságainak működését említjük.


A települési képviselő feladatai

A települési képviselő:


1.
a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit,

2. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

3. képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben,

4.
hozzászólását írásban is benyújthatja, melyet kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; vagy véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

5.
tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,

6.
javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

7.
kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az egyes szervekre képviselő-testület által átruházott hatáskörök kapcsán született döntését,

8.
megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

9.
a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

10.
köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

11.
a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.


A képviselő-testület bizottságainak jogállása és feladatai

A képviselő-testület bizottságai:


1.
szervezetét a képviselő-testület határozza meg és választja meg azokat, azzal a törvényi kötelezéssel, hogy a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani, illetve a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre,

2. előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

3. szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,

4.
ellátják a képviselő-testület által átruházott feladatokat.

5.
elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, de a polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja,

6.
ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját.


A képviselő-testület feladat- és hatásköre

A képviselő-testület feladat- és hatásköre:


1.
önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

4.
törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

5.
törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

6.
önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

7.
a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

8.
szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

9.
a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.


A képviselő-testület önkormányzati feladatainak ellátását átruházhatja a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására (önkormányzati társulás). Ez azt jelenti, hogy önkormányzati hatósági ügyben (pl. temetési segély) fő szabály szerint a testület járhat el és az általa a hozott döntés felülvizsgálatát kizárólag törvényességi okokra hivatkozva a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a testület ilyen jellegű hatáskörét valamelyik szervére ruházza, első fokon ez utóbbi jár el, melynek döntése ellen jogorvoslattal lehet élni a képviselő-testülethez (majd a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát törvényességi okokra hivatkozva szintén a bíróságtól lehet kérni).


A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az alábbiak:


1.
a rendeletalkotás, a képviselő-testület vezetésének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

2. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

3. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,

4.
önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

5.
megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

6.
intézmény alapítása, közterület elnevezése, emlékmű állítás,

7.
eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

8.
a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,

9.
állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

10.
véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő.


A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

A polgármester

A polgármester jogállása

Az önkormányzatokról szóló törvény (1990. évi LXV. tv.) a polgármester közjogi pozícióját szembetűnően "visszafogottan" határozza meg. Ez mintegy jelzése annak, hogy a tanácsrendszer idején a tanácselnök pozíciója - a mai közjogi szabályozással ellentétben - "túlsúlyos" volt. Az 1990. augusztus 14-én kihirdetett önkormányzati törvény, sok más mellett, a polgármester közjogi szerepét is rendezte.


A polgármester kaphat mind önkormányzati, mind államigazgatási hatósági jogköröket, de ennek ellenére sem lesz a polgármester az államigazgatási jogkörök fő hordozója, mert feladatainak zöme



1.
az önkormányzatisághoz,

2. a helyi önkormányzati ügyek intézéséhez,

3. a képviselő-testülethez, illetve

4.
a képviselő testület által reá átruházott hatáskörökhöz kapcsolódik.


A polgármester a települési önkormányzat képviselő-testületének képviselője, és a képviselő-testülete egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja.


A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei jogú városi közgyűlés és a polgármester, a főpolgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.


A polgármester foglalkoztatási jogviszonya létrejön:



1.
a megválasztásával a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg

2. a szervezeti és működési szabályzat módosításával a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást főállásúra változtatja.


A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.


A polgármesteri tisztség betöltése mellett a polgármester egyebek között nem lehet:


1.
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

2. a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

3. bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,

4.
más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

5.
a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

6.
a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

7.
képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja.

A polgármester tisztsége megszűnik:


1.
az új polgármester megválasztásával, az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával, a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,

2. a polgármester halálával, a tisztségről történő lemondással, az összeférhetetlenség kimondásával,

3. sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

4.
választójoga elvesztésével, a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

5.
ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.

A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, vagy közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.


A polgármester feladat- és hatásköre

Az önkormányzati (polgármesteri, képviselő-testületi) és államigazgatási (jegyzői) hatáskörök szétválasztását erősítik, és annak mintegy garanciáját is jelentik az alábbi tilalmak:



1.
az önkormányzat döntését a jegyző köteles végrehajtani, azt nem bírálhatja felül, ellenvetéseit csak az előkészítő szakaszban fogalmazhatja meg, köteles viszont jelezni a képviselő-testületnek (polgármesternek, képviselő-testület bizottságának), ha döntésük jogszabályt sért;

2. a képviselő-testület, sem a polgármestert, sem a jegyzőt nem utasíthatja, ha a saját államigazgatási hatáskörében jár el, ilyen döntését nem is bírálhatja felül.


A polgármester:



1.
a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt;

2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, és egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja

4.
a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

5.
a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

6.
gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
 

Iskolazöldítés és kapcsolódó szemléletformálás Lakiteleken

Iskolazöldítés és kapcsolódó szemléletformálás Lakiteleken
Iskolazöldítés és kapcsolódó szemléletformálás Lakiteleken

Főmenü

Kezdőlap
Híreink
Választások 2014
Szivárvány Óvoda és Bölcsöde
Gazdaság
Turizmus
Önkormányzat
Közérdekű adatok
Gazda hírek
Községi Könyvtár
Népfőiskola
Vállalkozások
Programok
Sport
Helytörténet
Fotóalbum
Fórum
 
 

Kisfilm Lakitelekről


Tekintse meg a községünket bemutató kisfilmeket!

Időjárás

Helyi adó bevallási nyomtatványok


Helyi iparűzési adó

Iparűzési adó, építményadó, magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó nyomtatványok. A nyomtatványok segítségével kitölthetőek a bevallások elektronikusan és ellenőrzött formában.

Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.


Keresés

Orvosi ügyelet telefonszáma

20/915-7063

Rendőrség telefonszámai

Segélyhívó: 112

Heinrich Gábor (KMB): 06-20-539-5899

Programnaptár

július 2014
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Váltás gyengénlátó változatra

Gyengénlátóknak

Családsegítő e-Tanácsadás

Amennyiben nem szeretné vagy nem tudja személyesen felvenni a kapcsolatot a Családsegítõ szolgálattal, vagy csak szeretne anoním maradni, írjon az online tanácsadásra. A családgondozó válaszol kérdéseire!
Küldje kérdését az alábbi email címre, vagy kattintson ide!


Nyilvántartások

Üzletek nyilvántartása

Üzletek nyilvántartása

Facebook

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com

Hasznos linkek

http://www.lakigazdakft.hu

Lakiteleki Fejlesztések


www.toserdo.com

http://www.lakitelekma.hu

Ki olvas minket?

Oldalainkat 48 vendég böngészi