A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú óvodai nevelési program gyakorlati megvalósítása - projekt hetek - a Szivárvány Óvoda csoportjaiban - sok képpel.
Mindezek megtekintéséhez kérjük kattintson a Bővebben gombra!
Téli örömök a Margaréta csoportban | Gyuricsánné Pleva Éva, óvónő
Először a télről, a téli időjárásról, csapadékokról beszélgettünk. Az udvaron, saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy csúszik a jég, a hó hideg, gyúrható, de elolvad a kezünkben, kipirosodik az arcunk a hidegtől. Megismerkedtünk a téli sportokkal, téli játékokkal, új fogalmakat tanultunk, pl. zúzmara, hódara, jégcsap. Mindezt megjelenítettük téli kép formájában egyénileg, valamint csoportosan, mozaikragasztással, vágással, vattapamaccsal való festéssel, krumplinyomattal, ujjal festéssel. Tanultunk verset a hóemberről, sok mesét hallgattunk a télről.
Téli örömként éltük át a madarakról való gondoskodást. Megismerkedtünk a télen itt maradó madarak nevével, jellemzőivel, táplálékaikkal, hangjukkal. Segítette munkánkat, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa, vetítéssel egybekötött előadást tartott a gyerekeknek az itt telelő madarakról, azok gondozásáról.
Készítettünk madárkalácsot, törtünk diót. Mindennap más volt a felelőse annak, hogy a madáretetők és itatók ne ürüljenek ki.
Közös kép készült a madáretetésről, hajtogatással, dugónyomat festéssel, vágással, ragasztással, rajzolással.
Beszélgettünk a vadon élő állatokról, téli életükről, kik és hogyan gondoskodnak róluk.
Projektünk zárása a farsang, az állatalakoskodás, télbanya égetés.
Elűzzük a telet, jön a tavasz!
Újévi malacságok a Vackor csoportban | Bekéné Kotvics Edit, óvónő
Az új esztendőt igazán szerencsésen kezdte a Vackor csoport „Malackodtunk” hétfőtől péntekig.
Elsétáltunk László Balázskáékhoz, ahol megnéztük sertésállományukat. Balázs apukája alig győzte megválaszolni a sok-sok érdeklődő kisgyermek kérdését.
Nagycsoportosainkkal disznóvágáson jártunk, amely feledhetetlen élmény volt minden résztvevőnek. Kerekdombon megállapítottuk, hogy miben hasonlít, és miben különbözik a hízósertéstől a mangalica. Töltöttünk hurkát, kolbászt, kevertünk abalét. Láttunk füstölőt, üstöt, üstházat, teknőt. A böllér bácsi minden gyermeknek adott feladatot. Egy kedves dédimama bemutatta a töltött káposztakészítés csínját-bínját. A munkától fáradtan, de finomságokkal telepakolva érkeztünk vissza az óvodánkba. Másnap sütöttünk fehér és véres hurkát, de legnépszerűbbnek a kolbász mutatkozott. Saját sertészsírunkból kenyérfalatkákat készítettünk, amellyel a Napsugár csoportot is megvendégeltük. És aki nem vág disznót annak sem kell kétségbe esnie! Látogatást tettünk a helyi hentesüzletbe ahol minden megvásárolható.
A héten minden versünk, mesénk, dalunk sőt még a kézműves foglalkozásaink a malacokról szóltak. A csoportszoba szőnyegén igazi disznófarm épült a fiúk fantáziájának eredményeként.
Természetesen a Zöld malac-című fejlesztőmese is fontos szerepet kapott a heti tevékenykedésünkben.
Végezetül, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ez a tartalmas élményekkel teli témahét: László Géza és családja, Beke Ferenc és családja.
Köszönjük!
Ezt mondták a gyerekek a Témahéthez kapcsolatban:
Kovács Adrián Rómeó: Érdekes volt, hogy kimossák a disznóbélt.
Kocsis Herman: Megtanultam, hogy a disznók mekkorára tudnak nőni.
Butor Bence: Soha nem gondoltam, hogy a disznóból ennyi mindent lehet csinálni. Érdekes volt a bélfújás. Olyan volt, mint egy lufi.
Csoma Bálint: Megtanultam, hogy a füst meg az üst az nem ugyanaz. Akkora zöld edényt láttam, hogy majdnem 100 töltöttkáposzta fér bele.
Vincze Szilvia: Eddig nem tudtam, hogy létezik mangalica.
Kelemen Bálint: A disznóvágás életem legjobb óvodás napja volt.
NÉPHAGYOMÁNYOK hete a Napsugár csoportban | Romhányi Olga, óvónő
Az elmúlt két hétben a néphagyományok világában kalandoztunk a gyermekeinkkel. A fonóházak világát, az emberi élet ünnepei közül pedig a lakodalom szokásait elevenítettük fel. A népi kultúra megismerése, tisztelete, megőrzése és ápolása elanyagiasodott, rohanó világunkban sokszor feledésbe merül. Pedig a hagyományápolás iránti fogékonyság, - a gyerekek életkori sajátosságát figyelembe véve, - már kisgyermekkorban megalapozható. Gyermekeink játékai, tevékenységei, ami örömet és boldogságérzetet adnak, jól ötvözhetők a népi kultúra elemeivel. Ők nyitottak érdeklődőek, kíváncsiak a világra, miközben cselekvéses tapasztalatszerzésen keresztül élményszerűen tanulnak.
Élményekből nálunk sem volt hiány:
- Ötletbörzéztünk, hogy miből lehet fonni, mit tudunk a lakodalomról?
- Fonóházzá varázsoltuk a csoportszobát, énekeltünk, mondókáztunk, fonóházas játékokat játszottunk pl.: Tetszikezés, Szomszédházas, Kútba estem.
- Összehasonlítottunk régi és mai fotókat.
- Videó felvételen megtekintettük az esküvő és a lakodalom menetét.
- Fonott kalácsot sütöttünk, és záró eseményként lakodalmast játszottunk.
Jól éreztük magunkat, miközben elsajátítottuk a fonás technikáját, gyarapodott a szókincsünk, pl.: orsó, rokka, násznagy, vőfély stb. Ismerkedtünk a fonál tulajdonságaival, a keskeny, széles, rövid, hosszú fogalmakkal, s nem utolsó sorban táncos mozgáskultúránkat is tovább gyarapítottuk.
Köszönjük szépen a szülők aktív közreműködését!
Megkérdeztük a gyerekeket mi tetszett neki?
Kőszegi Zsófi: Az hogy fényképész voltam a lagziba.
Heinrich Gyöngyvér: Táncolhattam a menyasszonyi ruhába.
Heinrich Zalán: Mikor zenéltünk, táncoltunk, mulattunk.
Lángos Kevin: Az tetszett, hogy pókhálót csinálhattam
Somodi Armand: Az, mikor a seprűvel táncoltam.
Országh Levente: Az, hogy üdítőt ittunk.
Farkas Andor: Elővettük a hangszereket, citeráztunk velük, meg, hogy táncoltam a seprűvel, meg jót nevettünk.
Szódagyárban jártak a Vackor csoportosok | Szerző: Bekéné Kotvics Edit, óvónő
Januári tevékenykedésünkben a vízzel és annak felhasználásával foglalkoztunk. Többek között mostunk, mosogattunk, takarítottunk és locsoltunk. Figyelmet fordítottunk az energiatakarékos vízfelhasználás megalapozására. A könyvtárból gyermekenciklopédiákat kölcsönöztünk, amelyeket szívesen lapozgattak nagycsoportosaink. Ennek a témakörnek a részeként látogattunk Kotvics István szikvízüzemébe. Már maga a takaros, kis épület is évtizedekkel repíti vissza a múltba az ide betérőket. Megnéztük az eredeti, 1928-ban készült géppel hogyan készül a "buborékos"víz. Óvodásainkat ámulatba ejtette ükapáink korának technikája. Pista bácsi készített nekünk bodzás szódát. Volt aki 3 pohárral is kért belőle.
Köszönjük a bemutatót és a szíves vendéglátást!
